A napokban sajnos, nemtudtam rávenni magam, hogy újra elkezdjek írni.

Az "áldozat" blogjait olvasgattam, mármint annak az áldozatnak a blogját, aki kezd ráébredni kibe is szeretett bele a nyáron... milyen arcba... és hogy ki volt az arc alatt.

A múltkor. Lapítottam. Lapítottam, mikor elkezdett kérdezősködni.

Részben örülök, hogy rájött... talán továbblépett. Részben szégyenlem magam. dehát.

Ember. Ez a blog egy elmebeteg lány blogja. mimást várhatott volna az ember, nem?

szégyenlem magam és dühös vagyok magamra és satöbbi. de ami történt, megtörtént.

Sóhajtásra mentem volna ma.. az ELTÉ-re. csakhát. szegény kis áldozat is ELTÉ-s ésss..

bizony ő is hivatalos erre a sóhajtásra. miatta nem mentem. kezdem már rühellni ezt.

kész vagyok a hisztijétől. kegyetlen vagyok, vagy szívtelen lehet, de bazdmeg.

mit tehetnék. nem mentem el. aztán most itt van msn-en.ergo ő se ment el.

hát kapja már be. azért nem mentem, mert azt hittem elmegy rá.

(azt mondta közös ismiknek)

Erre mitlátok? fentvan msnen.hát nehogy már. bazdmeg. mit hagytam ki miatta. faszom.

izgalmas, -ugyanakkor fárasztó, egyetemi buli lett volna, de igazán ááá.

érdekelt volna engem, de sebaj. mostmár mindegy, majd máskor.

igazából, nemvagyok dühös. kiselőadást kell tanulnom bioszra, plussz töriből írunk.

úgy tudom.. a föcit se ártana átnézni. tököm kivan a sok tanulnivalóval.

ja amúgy anyám lelépett egy hónapra. mennyi minden szakadt a nyakamba.

de ma jókislány voltam. elmentem előkészítőre, hazajöttem, elmosogattam, macskaalmoztam.

szavuk se lehet. leragadnak a szemeim. aludni kéne. frusztrált vagyok.

nyűgös. hisztis. hát megragadom az alkalmat és írok, de minek.

eléggé fura, dealig megy az őszinteség.

kurvára leszarom tamást.

ez az igazság. játszottam vele. fájt neki. nekem annyira nem.

a tűzzel játszottam.

és az érzelmekkel is játszottam.

sőt egy ember életével játszadoztam.

megtörtént és nemtudom visszacsinálni. pörgessünk már.

szívtelen-gerinctelen-aljas-kétszínű-lelkiismeretlen dög vagyok.

tény és való és tudom, hogy ezt így most igen csak egyszerűen írom le, de mit tehetnék..

nem akarok... itt nem akarok hazudni.

őszintén megmondom, hogy ezvagyok

minden ember nyugodtan a képembe vághatná ezeket. nem ellenkeznék. nem kötnék bele.

ezvagyok.

most épp álmos is meg fáradt is.

banyek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.